Pár Mondot a Piáról

imageFinnországban – s azt mindenki tudja – szeretnek piázni. Amúgy Magyarországon is. Azt hiszem, mindenki aki, akár csak egyszer, vendégségben volt otthon, tanúskodni tud erről hogy előbb vagy utobb (s egyetérthetünk hogy inkább előbb) a házigazda kihozza az üveget s kinál egy kortyot. A pálinka ebben az esetben a leghíresebb, de természetesen van más is. De, s azt is kell emlegitenni, a hozzáállás az alkoholhoz nagyon különbözik a két országban. Ami most jön, igazán nagy közhely, de nagyából úgy lehetne fogalmazni hogy Magyarországon ha már berúgott az ember, teljesen véletlenül megtörtént, hisz jó volt a társaság s kicsit túl jól érezte magát. Finnországban viszont megtervezte hogy így legyen.

Most nem akarom állítani hogy már hulla részegen érkezik a vendég. De ha pl. barátok terveztek egy kis “bárkirandulást”, akkor már nemcsak az hogy illik alkoholos állapotban érkezni a kocsmába, hanem kifejezetten muszáj. Mert nem várunk arra hogy bejön majd a jókedv, kicsit rajta kell segíteni, hogy gyorsabban érezzen meg. Sokan is mondják magukról hogy felénk tudnak lenni s nem mernek (nagyon) beszélni, amin a pia viszont rögtön segít. De ráadásul van egy kifejezetten “mindent vagy semmit” hozzáállás itt, s ilyenkor, amikor buliznak (természetesen) legjobban látszik. Rájöttem amikor elmentünk egy barátnőmmel “iszogatni.” Hozzá kell tennem, hogy én nagyon lassan konzumalom. Azt mondták nekem hogy azért van mert sokat beszélek, ami igaz. De akkor is inkább a magyar-francia lelkemre fogadom. Társaságban nem az hogy nem illik gyorsan enni, nem is jutna eszembe. A finnek viszont funkcionálisan hozzá állnak. Az ebéd idő kevés, úgyis más dolgunk van ami fontosabb, pl. a pia, minél több, annál jobb.

Szóval, összejöttünk azzal a barátnőmmel s elmentünk egy-egy helyre. Jó volt, nagyon jól éreztünk magunkat, csak hogy ő gyorsabban ivott nálam, s a végen már ő sem bírta. Haza kellett mennie. Megkérdeztem hogy elkísérjem-e haza, de azt mondta, jó lesz, csak egy taxiba kell ülnie s az rögtön visszi majd haza. Felálltam, hogy elkísérjem taxihoz, ő is, de rögtön megállt.

“Ezt itt hagyod,” kérdezte rámutatva, fejével, a félig megívott poharomra.

“Nem bírom ezt olyan gyorsan befejezni,” mondtam neki.

Rám se nézett, fogta a poharomat s mielőtt egy kortyollal megitta az egészet, így szólt:

“Én finn vagyok. Akár is ha hulla részeg vagyok, nem bírom itt hagyni egy csepp alkoholt sem.”

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s